Nagy szerencsénk van, hogy az “istenek” véletlenül közénk pottyantották ezt a mézédes mannát, amit sokáig maguknak tartogattak.

Hogy pontosan miről is beszélek? Ez a növény egy elég népes családból származik. Közeli rokona az eperfának, a szobai fikusznak és a gumifának is. Neve is a Ficus-ból ered, akárcsak az angol ‘fig’ és a német ‘Feige’. Kitaláltad mi ez a növény? Ez nem más, mint a FÜGE!

Mennyire is ismerhetjük ezt a mézédes gyümölcsöt? Hááát … sajnos nem nagyon. Pedig kicsiny hazánkban is megterem és sokan ott is hagyják termését a fán. Ezért is szeretném neked bemutatni Ficus carica-t, azaz a Fügét!


 

Történelmi háttere

Egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Gyakran esik szó róla az Ószövetségben, amely a gabona, az olajbogyó és a szőlő mellett az “ígéret földjének” legfőbb kincsei közé sorolja.

Később, a római történelemben fordul gyakran elő; Romulus és Remus, Róma későbbi két városalapítója egy fügefa árnyékában szopta a farkasanya tejét. A szárított füge a római légiók katonáinak fontos úti elemózsiája, mert kis helyen elfér, tápláló és nem romlik.

A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol olcsó néptáplálék, aszalják, és bort is készítenek belőle.

Fő termőhelyei jelenleg Franciaországban, Spanyolországban, Törökországban, Kaliforniában vannak. Dél-Bulgáriában és Jugoszlávia melegebb tájain koronás fákból álló ültetvényeket létesítenek belőle, sőt adott körülmények között el is vadul.

Hazai meghonosodásának időpontját a különböző szerzők eltérően ítélik meg. Nagyon valószínű, hogy a 14. században, az Anjouk uralkodása idején, az olasz kapcsolatok révén kerültek el hozzánk, de az is lehetséges, hogy ekkor csak a fügegyümölcsöt hozták el a kereskedők, de a termelésével még nem foglalkoztak. Más vélemények szerint, amikor a szeszes italoktól eltiltott törökök kivágták a hegy-oldali szőlőket, a területet fügebokrokkal népesítették be.

Dr. Jeszenszky Árpád, a füge életmódjának legkiválóbb hazai ismerője erről a következőket írja: “Hazánkban a legöregebb fügebokrokat a Gellérthegy déli lejtőjén, a szálloda felett, közel a Szabadság-szoborhoz találhatjuk. -15 °C-nál nagyobb hidegben ágai a földig lefagynak, de aztán mintha semmi sem történt volna, újra kihajtanak, elpusztíthatatlanok. Sajnos, egy lefagyás után csak három év múlva teremnek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket. Különben gyümölcseiket senki sem élvezheti, mert a járókelők éretlenül leszaggatják.”

Szerte az országban, sokfelé termelik: Buda-vidék, Szentendre, Tihany, Badacsony, Pécs, Esztergom, de még Szabolcs megye is otthont adott ennek az édes jövevénynek.

Hűvösebb klímájú vidékeken is előfordul. Sussexben Sir Thomas Becket, II. Henrik angol király kancellárja már a 12. században ültetett fügebokrokat. A Bodeni-tóban levő Mainau szigetén Esterházy Miklós (a sziget akkori gazdája) 1827-ben hat fügebokrot ültetett, és ezek még ma is teremnek.


 

Felhasználása

A füge július végén szüretelhető, viszont napfényes, hosszú ősz esetén második termés is lesz, érdemes figyelni. A gyümölcs teljesen éretten élvezhető. Az éretlen gyümölcs fanyar, kellemetlen ízű, ehetetlen. A fél-érett gyümölcs időelőtti leszedése után nem érik tovább. Az érett füge mézédes, puha, finom. Nehezn szállítható, hűtőszekrényben is csak néhány napig áll el.

Egy termőkorú fügebokor, akár 15-20 kg gyümölcsöt is megérlel egyszerre. Készül belőle befőtt, lekvár, cukrozott gyümölcs, bor és pálinka is. Eredeti termővidéken 40-50°C-on aszalják, koszorúba főzik, esetleg hordóba préselik, így télen is nagyon fontos és értékes néptáplálék. Az olaszok a szárított fügegyümölcsöt pörkölik, őrlik, majd kávét főznek belőle. Magas cukortartalma van, emellett kalcium, foszfor, vas, szénhidrát, valamint E-vitamin is van benne.

A már említette pótkávé variáció mellett, frissen borban párolva vadételekhez köretnek, levesnek vagy akár főzeléknek is kiváló.


 

Gyógyhatásai

  • hűsít
  • jó hatással van a légzőszervekre
  • a gyulladásban lévő emésztőszervekre
  • csökkenti a vérzékenységet
  • B-vitaminja jótékonyan hat az emésztésre, mert tele van rostokkal, s apró magjai lehetővé teszik a bél számára a könnyű továbbtást
  • serkenti a gyomorműködést, ezáltal jó hatással van a májra és az epére is
  • csillapítja a légzőszervekre ható ingereket meghülés esetén
  • jó hatással van a szív egyenletes működésére, mert sok káliumot tartalmaza kálium segtségével szabályozódik a szívverés, valamint csökken a vérnyomástovábbá hozzájárul a vér savtalanításához, így az egész szervezet felélénkülhet, különösen az egysíkú táplálkozással bíró emberek esetében
  •  az idegekre is nyugtatólag hat, hisz sekrenti az anyagcserét és a sejtek ellátását
  • cink tartalma pozitívan befolyásolja a (férfi) ivarmirigy és szaporodó sejtek működését, emeli a spermák számát és enyhíti a prosztata panaszokat is

 

Alkalmazása

  • antibakteriális
  • kiütésekre
  • skorbutra
  • szemölcsök ellen kiválóan alkalmazható

Ennek tudatában ha netán van egy fügebokor a kertedben, a szomszédodban vagy a közeledben szedd le és élvezd a természet adta jótékony hatásait.

Fogyasszátok egészséggel és szeretettel,

Kriszti alias AromaTündér

Források:

http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/oktober/fuge.html

http://www.kulinarisvilag.hu/hun/cikkek/fuge+fugebokor+titok+tudastar

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.